Ismerje viszály
Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái az együttműködés és a versengés. Míg a versengés konfliktust előidéző tényező, az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő.
A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát. Ezeknek a formáknak a megjelenése főként a helyzet sajátosságainak, illetve a résztvevők önmagukhoz és társukhoz való viszonyulásának függvénye.
Formái[ szerkesztés ] Megkülönböztethetőek az indítékok motivációs tipizálása tartalom vagy a szociálpszichológiai szempontból érdekes együttműködés vagy versengés jelenléte szerint. Intrapszichikus : a konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása; Interperszonális: az egyén viselkedésében, tetteiben is megnyilvánul.
A fejezet további részében pedig bemutatjuk a konfliktuskezelés általunk felvázolt lehetséges lépéssorozatát. Cél: a hallgató ismerje meg a konfliktuskezelés lehetőségeit! Követelmény: a hallgató tudja a konfliktuskezelés lehetőségeit!
Hatása szerint[ szerkesztés ] konstruktív konfliktus tisztességes verseny : lehetetlenné teszi a szociális rendszer stagnálását, a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Ismerje viszály konfliktuskezelés A konfliktusok kezelésének is léteznek elméletei.
A görög kultúrában harcoló istennők vannak, vagy legalábbis azok, akik fegyvereket használnak, beleértve Athént, a bölcsesség istennőjét és Artemiszt, a vadászat istennőjét.
Gyors cselekvést igénylő helyzetekben gyakran szükségszerű alkalmazni. Alkalmazkodó stratégia: Lemondás az érdekek, vágyak érvényesítéséről: félelemből, kényszerből avagy hosszabb távú érdekek miatt, megfontolt döntés alapján a konfliktus első jeleit észlelve.
Elkerülő stratégia: Az egyén nem mond le a fentiekről, hanem magát a konfliktushelyzetet igyekszik kikerülni Kompromisszumkereső stratégia: Közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő noha gyakran mindkettejük számára rosszabb, mint amit eredetileg szerettek volna. Egyenrangú felek között gyakori; az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik.
Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb ismerje viszály alternatívák megtalálása érdekében.
A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett.
