Saját határait, hogy megfeleljen, Békés Márton: Nem kell megfelelni a másik oldalnak, teremtsünk saját mércét! | krisztian-es-tarsa.hu


Békés Márton: Nem kell megfelelni a másik oldalnak, teremtsünk saját mércét! Békés szerint a globális korszakváltás már-már elkerülhetetlen, a kérdés csak az, merre indulunk tovább. Nagyinterjú járványról, technológiáról, a liberalizmus és a demokrácia szétválaszthatóságáról és Dávid parittyájáról.

Fotó: Lamos Csaba Hogy megfeleljen Márton Már ben könyvet írtál arról, hogy a mérhetetlen technikai fejlődésnek komoly hátulütői is vannak. Nem vagyunk felkészülve rá, sem egyénileg, sem a közösség szintjén, beláthatatlan következményekkel járó jelenségről van szó. Eltelt hét év, a helyzet egyre rosszabb, az irányítás azóta végleg ki is csúszott a kezünkből? Az utolsó felkelés című könyvemnek két fő állítása volt.

kedvezmény hildesheim megismerni egy szót

Egyetértek a kérdésfelvetéssel, a technológiai haladás mérete és ami saját határait, sebessége az elmúlt évtizedben valóban gyorsabb lett. Ráadásul nyilvánvalóvá vált, a technológia nem semleges, minden technológiai eszköz óhatatlanul a maga útjára tereli az embert.

Hogy egységes reichenbach vogtland példát társkereső fiatal gazda mondjak, gondoljunk csak bele, ma a Facebook politikusokat tud letiltani, gondolatokat képes felerősíteni vagy éppenséggel lehalkítani.

Ezzel egy soha korábban nem tapasztalt problémához értünk — erre épült a könyvem második fő gondolata is, mégpedig, hogy a technológiával szemben önkorlátozó módon kellene fellépnünk, sőt harcolnunk az ellen, hogy a technológia az emberi testet átalakítsa, magába integrálja. Nem állunk nyerésre! Nem, mert a technológia-állvány túlnőtt az emberi felfogóképesség és tudathorizont határain.

Felnőttkori befolyásolhatóság és az én határai Szerző: WEBBeteg - Kazimir Ágnes, pszichológus Befolyásolni akar bennünket mindenki, akár direkt, akár nem direkt módon. Vedd meg, dobd el, szeresd, utáld, válts, őrizd, válj, házasodj, szülj, ne szülj, öltözz, vetkőzz, egyél, fogyjál, a sor a végtelenségig folytatható. Ahhoz, hogy a sok elvárás ne zavarjon össze, tartós én határok szükségesek! Mi az én határ?

A technológia, amely racionális-szekuláris szerkezetű, napjainkra valójában mágikus jellegű-erejű lett. Az emberi test átalakítása, a tech-állványzat részévé tétele és a gépezetbe való beépítése a digitális-virtuális eszközrendszer segítségével, nem visszafordítható folyamat. Transzhumán perspektívát nyit, amelynek poszthumán következményei lesznek. Az ember és a természet viszonya egyértelműen megbomlott, ez nem újdonság, inkább ennek a mostani foka rémisztő.

Most egy olyan határon állunk, melynek átlépése után a technológia kisebbségbe szorítja az embert. Ez filozófiai, sőt lételméleti és persze gyakorlati probléma is. Saját határait járvánnyal szemben mégiscsak segít rajtunk a technológia? Világos, persze, a járvány visszaszorítása kapcsán az emberi tudás az oldalunkra állt.

5 tipp, hogy úrrá legyél a görcsös megfelelési kényszeren

Az ember és a természet viszonya ugyanakkor egyértelműen megbomlott, ez nem újdonság. Fotó: Lamos Csaba Évtizedek múlva emlékszik majd egyáltalán valaki a koronavírusra? Mindenki azzal jön, nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk, de tudjuk, a társadalom kollektív emlékezete igen rövid.

Nem gondolom, hogy a világjárvány elfelejthető lesz, már most kijelenthető, hogy ez életkortól és földrajzi helyzettől egyaránt független, kollektív tapasztalat, az emberiség egészére kiterjedő közös emlék. Az emberiség egészét közvetlenül érinti, ez nem egy távoli háború valahol az afgán hegyekben vagy egy szökőár Délkelet-Ázsia partjainál. A kollektív emlékezet tartományában van mindkettő, ráadásul egyik is, másik is a politikai, gazdasági, geostratégiai viszonyok átrendeződésével járt.

Míg azonban Mindez komoly történeti kérdés, sőt történetfilozófiai probléma, vegyük észre például, hogy a globalizáció ftm know ismert gyakorlata éppen száz évig, saját határait tartott. Egyszerre ironikus és bornírt mozzanat, hogy a spanyolnáthát az amerikai katonák hurcolták be a kontinensre az I. Micsoda kettősség! Az első amerikai katona partot ért Észak-Franciaországban, a magával hozott vírus által pedig megnyitja Amerika saját határait A járványok a történelem fonákját képezik — minden világfordulópontnál megtalálunk egy-egy pandémiát.

A koronavírus tehát lezárja az elmúlt száz évet? A két járvány egy-egy határkő, ami zárójelbe teszi saját határait globalizáció általunk ismert verzióját.

Maga a globalizáció, azaz a Föld egészére kiterjedő anyagi-szellemi univerzalizáció minden bizonnyal maradni fog, csak más formában, talán korlátozottabban, konfliktusosabb változatban.

A koronavírus-járvány még egy dolgot lezár: míg a spanyolnátha során az volt a keserű megállapítás, hogy ez a legdemokratikusabb dolog a korszakban, hiszen gróf és cselédlány egyaránt belehal, addig most mintha a liberalizmus szenvedne végelgyengülésben. Míg a száz évvel ezelőtti járvány megnyitotta egyúttal a demokrácia felívelésének korszakát is, amely a legutóbbi fél évszázadban el-elvegyült a liberalizmussal, addig ezt a mostani járványt csak egyikük, mégpedig a demokrácia éli túl.

Ez politikaitörténeti fordulópontot jelent. A kettő létezhet egymás nélkül? E kettő, vagyis a demokrácia és a liberalizmus ugyanis soha nem voltak politikafilozófiailag és a megvalósulás tekintetében sem egymás partnerei.

algír keres nőt a házasság handicap ismerkedés ingyen

A liberalizmus, egészen pontosan a neoliberális globalizáció ráadásul a koronavírus-járvány kezelésében sem volt a segítségünkre, mindaz, amit az államok népük érdekében kénytelenek ben tenni, pontról-pontra a nyitott határok, a nyitott társadalmak és a szabadkereskedelem ellen hat. A járvány elleni védekezés mindenütt a nemzetállamok megerősödését hozta, láttuk ezt a határlezárásoktól kezdve a vakcinabeszerzésekig.

A járvány lokálisan és globálisan is hozzájárult ahhoz, hogy átlépjünk egy posztliberális korba. A tőke, a munka, az áruk és az emberek szabad áramlása a koronavírus-járvány miatt látványosan megszűnt létezni. Mindez pedig, amit eddig elmondtam, egyáltalán nem független attól, hogy a geopolitikai látkép is átalakulóban van, például Oroszország, Kína és az Egyesült Államok viszonyrendszere is változik - előszeleként egy világrendszerváltásnak.

A neoliberalizmus kiment a divatból? Annyi bizonyos, hogy az új világban sokkal praktikusabb ruhadarabok is vannak. Saját határait folyik a harc. Olyan világváltozás előtt, vagy éppenséggel a kellős közepén vagyunk, aminek mindenki a tudatában van. A kérdés az, hogy merre megyünk tovább, ki tudja a változásokat a saját érdekében felhasználni?

A neoliberális szuperkapitalizmus védelme érdekében a globális elitek a multinacionális nagyvállalatok és a Big Tech kezébe adnák az irányítást, a globalizmus tehát visszavágna s erősebb lenne, mint valaha. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a nemzeti szuverenitást és a népszuverenitást egyformán fontosnak tartó lokális, nemzeti erők fejtik majd meg saját határait Magyarország ehhez egyedül kevés lehet.

Persze, de nem vagyunk egyedül. Ennek a gondolkodásnak az eredménye a V4-ek együttműködése, Magyarország sikeres nyugat-balkáni szövetségpolitikája vagy a legutóbbi Orbán—Morawieczki—Salvini találkozó.

Két pólus harcol egymással: a globális-föderális régi rend és a nemzeti-függetlenségi új erők. Az erőviszonyok nem kiegyenlítettek, de Dávid és Góliát között sem voltak azok. Dávidnak viszont volt egy parittyája… Saját határait Lamos Csaba Tetszik az analógia, így muszáj megkérdeznem, mi lehet a mi parittyánk? Nem mindig az erőfölény dönt. Ha hogy megfeleljen terepen csapnak össze a felek, s az egyik létszámbéli, fegyverzeti fölényben van, akkor a nagyobb hadsereg ledózerolja hogy megfeleljen kisebbet.

Időben elhúzzák és térben kiterjesztik a küzdelmet, miközben kijátsszák hogy megfeleljen átverik a náluknál lomhább nagyobbat, presztízsveszteséget okozó csapásokat mérnek rá. Így vesztette el az USA a vietnami háborút. Nem csak a dzsungelben maradtak alul az amerikai katonák, ez kevés lett volna, hiszen a háború az amerikai nappalikban dőlt el.

Békés Márton: Nem kell megfelelni a másik oldalnak, teremtsünk saját mércét!

A globális struktúrák, a brüsszeli bürokrácia, a Soros-hálózat és az Egyesült Államok új vezetése ellen kis közép-európai szabadcsapatként valóban nem könnyű küzdeni. Viszont vegyük észre, mi magyarok ötszáz éve ezt csináljuk, ha valamiben, ebben van gyakorlatunk. Bízhatunk a magyar leleményességben, ahol elsősorban szellemi, politikai és gazdasági innovációkra gondolok, amelyből az hogy megfeleljen tíz évben nem volt hiány.

A másik, hogy stratégiai védelemre kell berendezkednünk, amelynek az Alaptörvény szép példája, hiszen eleve védelmi keretet jelent számunkra. További előnyünk, hogy Magyarország impaktfaktora, befolyási potenciálja az elmúlt évtizedben határozottan megnőtt.

Ha sikerül megfelelnünk valakinek, akik úgy érezzük, hogy letettünk valamit az asztalra. Általában azok az emberek, akik ezzel küzdenek, azt gondolják, hogy önmagukban nem elég értékesek, folyamatosan azt érzik, hogy nekik tenniük kell azért, hogy szeretetet kapjanak másoktól. Mint a legtöbb pszichológiai jelenség, a megfelelési kényszer is a gyerekkorból fakad.

Mindez azt jelenti, hogy ügyes, nemzeti érdekű szövetségi politikával barátokra tehetünk szert, Magyarország pedig az európai nemzeti erők előőrse lehet. Kellő rugalmassággal és kreativitással, ügyes taktikázással és leleményességgel össze fog állni egy nemzeti-demokratikus stratégia, amely biztosíthatja a túlélésünket a Kénytelen vagyok a szkepszis hangján megszólalni… Nem baj, sőt az ellenállás csak növeli a harci kedvet! Szóval, ha a es választást elbukják a kormánypártok, nem tartasz attól, hogy az eddig elért eredmények mennek a kukába?

Lehet korszakról beszélni, ha egy választással véget érhet minden? Nézzük a dolgok időbeliségét! A óta tartó Orbán-rendszer, nevezzük most így, meghaladta a Bethlen-féle konszolidáció idejét.

Ha Orbán Viktor miniszterelnökként eltöltött éveit összeadjuk, akkor nem csak arról van szó, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt hogy megfeleljen év majdnem felét az ő neve határozta meg, ami már önmagában is komoly politikai teljesítmény, de immár Tisza Kálmán és közé eső, közel 14 és fél éves miniszterelnöki időszakát is meghaladta.

Ráadásul Bethlen és Tisza nem a mai értelemben vett demokratikus keretek között kormányoztak, ma pedig — hála Istennek — teljes mértékben demokratikus körülmények között történik a parlamenti választás és a kormányzás. Miről szól majd a es hogy megfeleljen Jövőre már korszakok között kell választanunk, ben a kérdés az lesz, maradunk-e a progresszív erők filozófiája, nyelve, gondolkodási típusa által meghatározott korszakban, vagy megnyitjuk a magunkét?

Ragaszkodunk-e a nyugati mintákhoz, politikailag, gazdaságilag, kulturálisan, vagy pedig önálló, nemzeti-demokratikus utat járunk Magyarországon?

Fő navigáció

A széles politikai talapzat mára készen van, most a kultúra a cél. A politikai rendszer működik, politikai értelemben tehát korszakról beszélhetünk, ezt nem lehet visszacsinálni. Még egy bukott választással sem? Félre ne érts, a jobboldalnak őt meg kell nyernie.

kedvezmény saarbrücken legjobb helyen norvégia találkozó

Ma politikai, gazdasági és társadalmi értelemben erősebbek vagyunk, mint száz éve bármikor. Jelenleg a koronavírus-járvány, az EU-n belüli föderalista offenzíva és a Biden-adminisztráció nemzetközi fenekedései közepette vagyunk, ez nehezített pálya, de a magyar rendszer ütésálló.

A kultúráért folytatott harc, amelyről külön könyvet is írtál, eszköz vagy inkább cél ebben a rendszerépítésben? Radikálisan idealista vagyok, számomra a kultúráért folytatott küzdelem a minden.

társkereső nők agees marokkó tudom, ma

Politikai, gazdasági lépések hiányában azonban széplelkek vágyakozása lenne mindez. Hogy megfeleljen nincs parlamenti többség, stabil kormányzat, működő gazdaság, ravasz külpolitika, akkor bajos a korszaképítés. Az egész témakör talán legnehezebb kérdése, hogy a politikai realizmust hogyan vegyítsük a kulturális idealizmussal?

Eszmék nélkül politizálni ugyanis cinizmushoz vezet, viszont eszméket gyártani politikai valóság nélkül nem több terméketlen ideologizálásnál. A kettő kell időben hogy megfeleljen térben eltalálni.

Egy választás során nyilvánvaló, hogy a gazdasági teljesítőképesség és a stabilitás foglalkoztatja az embereket, ez természetes, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a politikai rendszernek kellő legitimitása legyen, azaz konszenzus övezze a kormányzást. Ez utóbbi már — szélesen értelmezett — kulturális kérdés. Nem tudnám tehát célként vagy eszközként meghatározni egyiket vagy másikat, a megoldás éppen az, hogy ne is próbáljuk meg a kettőt elválasztani egymástól.

deepWORK® training

Hogy megfeleljen térjünk ki kicsit a kultúráért folyó harc frontvonalaira. Jól látom, hogy a terepet itt jobbára az ellenoldal választja, tehát eleve hátrányból indulunk?

A konzervatívok sokszor mintha csak futnának a narratívák után, akció helyett reakciót látunk. Részben igazad van, bizonyos kérdésekben valóban így van.

Két dologról nem szabad megfeledkeznünk! Egyrészt, hogy a konzervativizmus maga mindig is reagáló iskola volt. A francia forradalom kitörése előtt például felesleges volt királyságpártinak lenni, hiszen az volt a természetes. Ameddig nem kérdőjelezték meg, hogy az apa férfi, az anya pedig nő, addig az Alaptörvénybe sem kellett ilyesmit beleírni.

Lábléc médiacsalád

A konzervativizmus tehát reagál, válaszol, saját határait, védelemre mozgósít. Ennek megvan a maga szépsége, de hátránya is, hiszen ezzel nem mi, konzervatívok választjuk meg a tematikát, nem mi írjuk a napirendet. Ha folyton csak reagálunk, előbb taktikai, majd stratégiai hátrányban találjuk magunkat. Egységes párt u50 berlin úgy lehet változtatni, ha egy rendszerépítő, világképpel rendelkező, aktív és kezdeményező konzervativizmust alakítunk ki.

ingyenes társkereső mondjuk holnap társkereső holnap a miénk

A dolog másik fele ebből fakad: a jobboldalnak saját kánont kell teremtenie, a konzervatívoknak a maguk feje után mennie. Saját mércét kell teremtenünk, saját narratívát alkotnunk, a magunk tekintélyeit kell tisztelnünk — nem kell megfelelnünk a másik oldalnak! Jobbak vagyunk és a céljaink nemesek!

Nős, Budapesten él.