Zsidó egyéni svájc. Svájci bankok | Szombat Online

Zsidó egyéni svájc ArchívumKülföld A gyilkosoknak fizették ki az áldozatok életbiztosítását Új dokumentumok bizonyítják: Svájc egyaránt pom­pásan keresett a nácikon és a holocaust áldozatain.

A svájci számlákon és széfekben még mindig óriási zsidó vagyonok hevernek, amelyeknek tulajdono­sait megölték.

Azokat az embereket, akik a sajátjukat akarták, mint pimasz követelőzőket évtizedeken át elutasították. Hasonlóan sokatmon­dó a szinte ugyanakkor megjelent New York-i Newsweek Sváj­ci titkok című összeállítása.

A leleplezéssel a pénzvilág becsületességé­nek példájaként tekintett svájci bankokon és pénzintézeteken — úgy tűnik — letörölhetetlen szégyenfolt esett. Az örökösök nélkül maradt, vagy az ül­dözések miatt nem kellően igazolt betétek nagyságáról még mindig csak néhány tíz­millió frankot ismernek el Svájcban, s to­vább állítják, hogy az a német Birodalmi Bank előtti készletéből származik a nácik háború alatti vásárlását fedező arany, holott bebizonyosodott, hogy a NBB vagyonának többszörösét vették át. Erre való hivatkozás nélkül, mégis a nemzetkö­zi felháborodás csillapítására, Helvécia gyárosai tavaly megteremtették a Holoca­ust Áldozatai Számára Létesült Humanitári­us Alapot, amelynek tőkéje ebben az év­ben meghaladta a millió frankot. A svájci bankok lelepleződésével egy időben az európai zsidóság pusztulásával járó más anyagi, vagyoni visszaélések vagy elhallgatások is előtérbe kerültek. Ezek között vannak az élet-és vagyonbiz­tosítások.

Amikor a Svájci Bankszövetség februárban megszakította a Zsidó Világkongresszussal zsidó egyéni svájc elárvult, több mint ötven éven át általuk eltitkolt, közötti zsidó betétekről folytatott tárgyalásokat, az esetnek csupán néhány, főleg svájci és ame­rikai lap szentelt nagyobb figyelmet.

A Szombat is tavasz óta igyekszik a különféle híradások alapján betekinteni a nehezen nyiladozó trezorok titkaiba.

Ezt most már megkönnyíti, hogy újabban a világsajtó legtekintélyesebb szerkesztőségei szerez­nek meg és tesznek közzé ezzel kapcsolatos információkat. Az USA szenátorának, a kong­resszus bankbizottsága elnökének a segítségét a mártírok amerikai állampolgárrá lett örökösei kérték, valamint Edgar Bronfman.

Egyébként Clinton elnök is megígérte az érintett amerikaiaknak, hogy kormánya nyomást gyakorol Svájcra az igazságos rendezés érdekében. Ezekből mutat be néhányat a Spiegel, és meg­jegyzi, hogy az adatok nem krajcárokról szólnak, mint azt a bankszövetség képviselője állította, mert például a bukaresti Isac Fuldstein frankot deponált, a budapesti Ágai és Landau cég pedig frankot helyezett el.

A tel-avivi Új Kelet július végi száma is foglalkozik a Washingtonban be­mutatott letétmásolatokkal, és annak összegét akkori 9 millió svájci frankban állapítja meg, amely — bár csak töredéke az el­árvult összletétnek — mai frankban önmagában több, zsidó egyéni svájc amennyit a svájciak elismernek és kifizetni hajlandók. A szenátor az elpusztult betétesek örököseit is tanúnak hív­ja.

Így jutott el hozzá a 74 éves Greta Beer, aki elmondta, hogy Romániában textilgyáruk volt, s vagyonukat sikerült Svájcba menekíteni.

Svájci bankok

Azonban édesapját, az elismervények elrejtőjét zsidó egyéni svájc. A tanúvallomást tevő hölgy a háború után édesanyjával végigkopogtatta a svájci bankok ajtaját, de min­denütt elutasították. A Newsweek is bemutat kisemmizetteket. Hannah Greenberget Lengyelországban keresztények bújtat­ták és mentették meg.

Szülei elpusztultak, de míg együtt vol­tak, egy svájci bank nevét és címét ismételtették vele, azon­ban azt hányattatása során mégis elfelejtette. Mordechai Karnicki, Izrael burmai követe is csak arra emlékszik, hogy Svájc­ba került a vagyonuk. És amit a nácik raboltak Mindkét hetilap foglalkozik a svájci bankokba került olyan zsidó kincsekkel, amelyeket nem tulajdonosaik helyeztek el önként, hanem kirablóik s talán gyilkosaik.

A háború éveiben a svájci bankok megvásárolták zsidó egyéni svájc Német Birodalmi Bank tulaj­donának mondott aranyat, összesen 1,6 milliárd frankért, hol­ott tudták, hogy ben csak ennek tizedével rendelkezett a Birodalmi Bank, tehát a többit a leigázott országokban hará­csolták.

A németek frankért vásároltak Svájcban és más sem­leges országokban hadiiparuk számára, így a V-l és V-2 rakéták gyártásához nyersanyagot, technikát. A svájciak később családi ékszert, fogaranyat is vettek a németektől, sőt kifizet­ték a náciknak az általuk meggyilkoltak, a svájci biztosítókkal régóta szerződésben álló áldozatok életbiztosítását is.

Doku­mentum van arra, hogy Hollandiából a zsidóktól elorzott 39 tonna arany került Svájcba. Amikor a náci vezetők száméira is egyértelművé vált, hogy a háborút elvesztették, egyéni bankszámlákra helyezték el zsák­mányukat.

Későbbi Nobel-díjas is volt a Sztehlo Gábor által megmentett zsidó fiatalok között A spanyol diplomata és az olasz katonaszökevény

Ezeket azonban jórészt már nem tudták felhasznál­ni — az értékeket a mai napig őrzik a széfek. Az USA berni kö­vetségének egy ös, most nyilvánosságra zsidó egyéni svájc jelentése szerint 16 milliárd dollárt ért a náciktól származó bankbetét.

Egyszeri segély és életjáradék – Svájci és német kárpótlási tárgyalások

Közte volt Hermann Göringnek, a Harmadik Birodalom har­madik emberének 16 milliója, amit késő nyarán a többi között Graubündner kanton bankjában helyezett el dr. Ingnamm álnéven. Edgar Bronfman a Newsweekkel közölte, hogy ezekről a letétekről is felvilágosítást fog kérni. A Spiegel egy meg nem nevezett izraeli lapra hivatkozva azt írja, hogy 7,7 milliárd frank értékű elárvult zsidó tulajdon lap­pang a svájci széfekben.

A Svájci Bankszövetség hivatalosan 38,7 milliót ismer be.

Megkezdődtek a bankokban a vizsgálatok Miközben a fenti cikket összeállítottuk, új helyzet állt elő: a svájci kormány kötelezte az országban működő bankokat, hogy mellőzve a banktitokra való hivatkozást, engedjenek betekintést a Zsidó Világkongresszus és a Svájci Bankárszövet­ség közös bizottságának az és között vezetett nyil­vántartásaiba. Júniusi lapszámunkban megírtuk, hogy azok, akik mások segítségével menekítették ki pénzüket vagy más értékeiket a háború alatt, de nem tudják, hogy melyik bankban helyezték el azokat, továbbá, akik legalább tíz éve halott hozzátartozóik feltételezett svájci bankszámláinak nyomára akarnak bukkan­ni, a következő címre írjanak: Schweizerische Banken, Zürich, Pf.

Az eljárási illeték svájci frank. Júniusban megkeresés érkezett a fenti címre a világ minden tájáról.